Friday, 22 January 2016

Kánya Kálmán halála - ?

Noha úgy tűnik, a hasonlóságon alapuló tévedés Thyssen és Kánya Kálmán között megoldódott, azonban a történet talán így még izgalmasabb. Mi történt Kánya Kálmánnal 1944-45 fordulóján?


Kánya Kálmán a Garabonciás ősbemutatóján.  Magyar Világhíradó 993

A mostanság elfogadott történet igencsak hézagos és valószínűtlen. A következő pontokból áll :
  • 1944. október 15. után pontosan ismeretlen időben a nyilasok/németek letartóztatják
  • Sopronkőhidára kerül, itt százszázalékosan megbízható tanúk - Kállay Miklós, Jávor Pál, nagybaconi Nagy Vilmos, Vattay Antal - mind egyértelműen bizonyítanak.
  • Az egészségi állapotára való tekintettel a nyilasok szabadon bocsájtják.
  • Sok, hitelesíthetetlen visszaemlékezés szerint a Sziklakórházban, Budapest I. kerületében ápolják.
  • 1945. május 16-án, a budapesti I. kerülteti anyakönyvben február 28-i dátummal, a Sziklakórház címével bejegyzik elhunytát, "szívizomelfajulás" -ban - ez a kor általánosan használt, semmitmondó haláloka. Például a tiszazugi tömegmérgezés legtöbb áldozata is így szerepel az anyakönyvekben.
Számunkra ez a történet nem életszerű, egyszerűen annyi illogikus és a kor ismert viszonyait figyelembe véve lehetetlen emberi és történeti elem van benne, hogy mindenképp vizsgálatra szorul. Lássuk, mik ezek az elemek. A vizsgálódásban nagyon sokat segít beosztottja, Hóry András Bukaresttől Varsóig című kötete, amelyben sok oldalon foglalkozik egykori főnökével.


 Hóry András és Kánya Kálmán, 1934. Magyar Világhíradó 565




  • Kánya Kálmán vesebetegségben szenvedett, Hóry szerint hasonlóan Gömbös Gyulához (aki azonban valószínűleg túlzott alkoholfogyasztás miatt lett beteg). Szakember tudná megmondani, hogy milyen sebességgel romolhat ilyen beteg állapota, azonban egy tény: az 1944. szeptember 10-i titkos tanácskozáson Kánya résztvesz, és erélyesen követeli a fegyverszünetet. Három hónappal később már súlyos állapotban kell lennie, mint láttuk korábban, Kállay Miklós december 2. után még Sopronkőhidán találja.
  • Kánya 1869-ben, Sopronban született. Nagyon nagy vagyont szerzett, volt háza Sopronban, saját villája Balatonalmádiban, bérelt villá(i) Budán.




  • Számunkra tökéletesen értelmetlennek tűnő döntés lenne  a legrosszabbat választani, a szó szoros értelmében ötpercre lévő szülőváros és az akkori fronthelyzetet figyeleme véve könnyen megközelíthető Balatonalmádi helyett Budára igyekezni, ahol épp milliós hadseregek készülnek egymásnak feszülni. Mint ismert, Hitler 1944.december 4-én fogadja Szálasit, és e találkozón kizárja, hogy Budapest nyílt város legyen. Ezek után aki tud, elmenekül a városból, például a naplóját 1944-ben is író Zimándi Pius.


  • Hogyan jut be a városba? Kánya a legismertebb politikusok közé tartozott, a revíziós sikerek miatt országszerte ismert lett. Nehezen képzelhető el akár a német, akár  szovjet katonaság részéről hogy nem ismerik fel, ha felismerik, hogyan jut be a városba? (Mindezt félholtan?) Bethlen Istvánt azonnal letartóztatták a szovjet katonai hatóságok, mihelyt megtudták, hol van.
  • Hogyan került a holttetem Sopronba? Kánya Kálmán sírja a  soproni Régi Szent Mihály temető VI. fal 19-20. helyén található védett sír. Hogyan, milyen körülmények között került volna vissza Budáról szülővárosába, amelynek környékén még a halála után bőven, április környékén is harcok folytak? Kánya agglegény volt, Hóry szerint a szintén élemedettebb korú von Richthofen bárónővel tartott kapcsolatot. A bárónő vállalta volna ezt a kockázatot?
  • Wednesday, 20 January 2016

    Fritz Thyssen

    Úgy tűnik talán megvan a biztos megfejtés, ki lehet a Kányára nagyon hasonlító úr. Ebben egyrészt egy nagyon jó kötet, Hans-Günter Richardi: Ostaggi delle SS nella Alpenfestung valamint ez a szerkesztett filmhíradó segített.


    Fritz Thyssen - 99 %


    Fritz Thyssen 1930
     
    Fritz Thyssen, 1948

    Monday, 4 January 2016

    Kik még?

    Előző posztunk közzététele után bukkantuk egy Wikipedia szócikkre, valamint a hivatkozásra amely egészen biztosan részben helyesen felsorolja a niederdorf-villabossai foglyok nevét. Ez alapján még egy személyt sikerült is azonosítani.


    1. dr. Hlatky Endre,
    2. Király Gyula csendőrezredes
    3. ifj. Horthy Miklós
    4. Igmándy-Hegyessy Géza
    5. Kállay Miklós
    6. báró Schell Péter
    7. Kánya Kálmán (szerintünk)


    Király Gyula 1944-ben

    Király Gyula brazílai bevándorlási kártyája


    A hiányzók tehát :
    - Ginzery Sándor tüzérezredes
    - Hatz József őrnagy
    - Hatz Sámuel, H. József apja
    - Ónody Dezső, ifj, Horthy Miklós titkára

    Kánya Kálmán

    Több kérdés érkezett, hogy valóban Kánya Kálmán látható-e ezen a képen, amelyet Mauthausenben - hittük eddig, de nem, Niederdorf-Villabassa községben a Praggs szállóban - fényképeztek amerikai katonák, és a youtube-on valamint a criticalpast.com-on látható.

    Former prisoners seen after being set free from Nazi prison camps in Germany at end of World War 2. The prisoners shake hands after being set free. The prisoners include Prince Frederick Leopold of Prussia, Baroness Schuschnugg, German industrialist Fritz Thyssen and Baron Schell. The Baroness stands with a young girl and a man as she smiles after being set free. Other prisoners include Bishop of Clermont-Ferrand Gabriel Piquet, former Prime Minister of Hungary Miklos Kallay and Commanding officer of Greek Army General Alexandros Papagos. German Army General Franz Halder and his wife after being set free. Prince Leopold raises his coat collar to reveal his prisoner number. German General Franz Halder stands with his wife.

    Nos, groteszk is lenne, ha a változó múltnak egy megváltozott darabja visszaváltozna, így számunkra továbbra is úgy tűnik, hogy ő van a képen.
    Kánya Kálmán 1942-ben nyugdíjba ment, ez alkalommal a Tolnai Világlapja közölt méltatást, és egy láthatóan nem 1942-es fényképpel (valószínűleg a külügyminiszteri kinevezési képével) búcsúzott tőle. Ugyanebben a lapban 1943 februárjában van róla egy aktuális kép egy emlékvacsorán, amin csak a fejformája látszik, a kép is, a nyomtatás is elmosódott. Van róla azonban mozgókép, a Magyar Világhíradó 993-as számában.

    Ez sem segít sokat, tehát lássuk az érveket, ellenérveket.
    Mi szól az ellen, hogy Kánya Kálmán látható a képen :
    • Első és legfontosabb írásként a fellelhető halotti anyakönyvi kivonata, amelynek másolata a familysearch.org-on is megtekinthető:





      A bejegyzés azonban egy írásbeli bejelentésre hivatkozik név nélkül, így a pontos ellenőrizhetősége kétséges. A visszaemlékezések szerint a Sziklakórházban halt (volna) meg, amely valóban az első kerületi anyakönyvi hivatalhoz tartozik.
    • Sok megbízható(nak tűnő) tanú visszaemlékezik arra, hogy látta a Sziklakórházban, ápolták is, és tanúi voltak halálának. Dobai Miklós például így ír :

      Élete vége felé egészsége egyre romlott. Súlyos vesebaj gyötörte, mint egykor Gömbös Gyulát. Még hivatali idejében, sokszor órákig görcsökben fetrengett a dolgozószobában felállított kanapén, majd a görcsök elmúltával visszaült íróasztalához, s dolgozott tovább. Idővel kórházi ápolásra szorult, ami a front közeledtével egyre nehezebbé vált. A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták, Sopronkőhidára került, ahonnan már csak meghalni engedték haza. Budapest ostromát a Budán lévő Szikla-kórházában vészelte át, ott is halt meg, a Budai vár eleste után 1945. február 28-án. A szovjet megszállást lényegében nem élte meg. Eltűnt a magyar közélet egéről, melyet sokáig üstökösként világított be, ahogy eltűnt az élete során összegyűjtött – sokak szerint mesés – vagyona is. Sírja, nyughelye ismeretlen.

      Korecz Katalin gróf Andrássy Ilonáról :

      A grófnő mesélte annak idején kolléganőinek Budapest 1944 – 1945-ös ostroma idejéről a következőt: „A ’halott’ felült. Erre az egyik beosztottja: ’Intéző testvér, a hulla inni kér!’ ’Hát akkor adjon neki’ – mondta Ilona.” A beteg kapott inni és nem sokkal azután meghalt. A leírt szituáció igen jellemző volt a kórházban uralkodó állapotokra, illetve a grófnő talpraesett, közvetlen stílusára is. Szintén Andrássy Ilona mesélte korábban Korecz Katalinnak, hogy Kánya Kálmán volt külügyminiszter (1933-38) a Sziklakórházban halt meg az ostrom után, 1945 februárjában. Ez a tény már korábban ismert volt számunkra visszaemlékezésekből, kontrollforrásként megerősítésre került.

      Persze vannak teljesen elképesztő, nyilvánvalóan valótlan "visszaemlékezések" is :

      Sok szidást kapott, mesélte anyánk, mert a rábízott Kánya Kálmán, a valamikori külügyminiszter, beszámíthatatlanná válva mindig pucérra vetkőzött, jött a főnővér, Horthy Istvánné ellenőrizni, s többször úgy találta a miniszter urat, anyaszült meztelen. Ezt már mosolyogva mesélte anyánk, hogy ő rávágott a külügyminiszter fenekére, és sokadszorra ismét felöltöztette.

      Horthy Istvánné, ahogy az közismert, 1944. október 17-től 1945 májusáig apósával tartózkodik német fogságban Weilheimben.
    • Az emberi fül nagyon ritkán, szinte soha nem változik, és az kétségtelen : a két ember füle nem azonos típusú.

    Lássuk azokat az érveket, amelyek inkább azt igazolják, hogy a képen valóban Kánya Kálmán lehet :
    • Első és nem utolsósorban a feltűnő hasonlatosság.
    • Kállay Miklós említi, hogy Sopronkőhídán még beszélt a súlyosan beteg Kánya Kálmánnal, "nagy elégtétel volt nekem amiket mondott". Kállay november 19-én hagyta el a török követséget, "két hétig" (tehát kb. dec. 2) a Margit körúti katonai fogházban volt, majd "egy este" onnan valószínűleg több napos úton Sopronkőhidára vitték. Számunkra nem tűnik életszerűnek, hogy egy súlyosan beteg ember pont azt a megoldást választja, hogy a két hadsereges ostromnak nekifeszülő városban akarjon meghalni, vagy épp gyógyulni. Külön kérdés, hogy a decembertől már záruló gyűrűn hogy engednek át egy súlyos beteg embert.
    • Kállay az emlékirataiban valóban megemlíti mindazokat akikkel együtt raboskodott, például Igmándy-Hegyessy Gézát is, aki messziről fel is ismerhető a filmen. Igmándy a testőrség parancsnoka volt, tehát nem jelentéktelen ember. És az amerikaiak mégis őt nem, de ezt a másik személyt fontosnak tartották egy közelképre, ugyanúgy mint a miniszterelnököt, a belügyminisztert és a kormányzó fiát. Talán épp azért, mert halálhírét hallották?
    • A filmen szereplő úr láthatóan beszélget magyarokkal és amerikaiakkal, tehát mind a két nyelvet valamilyen szinten ismernie kell - feltételezve hogy a magyar Schell Péterrel magyarul beszél, aki egyébként felvidéki birtokosként szlovákul is tudott. A közeli beszélgetést mutató egyik képen mintha azt mondaná a vélelmezett Kánya Schellnek: "Te tudod ezt? Igen igen."
      Tudomásunk szerint Kánya Kálmán az egyik - nyelvileg is - legképzettebb magyar diplomata volt, Barcza György külön meg is említi az amúgy elég csipkelődő hangulatú visszaemlékezéseiben, tehát semmilyen gondot nem okozhatott neki a nemzetközi társaságban kommunikálás.

    Tehát ... mégis több dolgok vannak ...? Reméljük majd fény derül a titokra.